KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI GYŰJTEMÉNY

Majolika jegyestál (Faenza)

Festett itáliai majolika tál, amelyet a vőlegény adományozott menyasszonyának. Sok esetben a házasulandó nemes családok címerét festették rá – itt egy fiatalembert ábrázol kalapban, galléros kabátban. Az oldalfalát is gazdagon díszítették.

Serleg (Velence)

Magas, tölcsér alakú serleg, oldalán festett aragóniai címerrel. Itália volt a középkori üvegművesség és -festés egyik központja, a serleg Mátyás király feleségére, Aragóniai Beatrix nápolyi királylányra utal.

Oromcsempe címertartó angyal ábrázolásával

A középkori fűtőberendezések közül az egyik legjellegzetesebb talán az ún. „lovagalakos” kályha. Az oromcsempék a kályha felső részén kerültek elhelyezésre. Az itt bemutatott példányon hosszú ruhájú, kezeiben címerpajzsokat tartó angyalalakot…

Írókészlet

A török kori ezüst írókészlet két részből áll: egy kiszélesedő, középrészű tintatartóból és egy hosszú tolltartóból. Az egyszerűbb kivitelű példányok rézből is készülhettek.

Karneolgyűrű

A József nádor téren, 17. századi muszlim temetőből előkerült, karneolból faragott, csiszolt fejesgyűrű. A halott a jobb kéz kisujján viselte egy másik, ugyanilyen anyagból és technikával készített, kisebb méretű gyűrű mellett.

Tintatartó (Iznik)

Kis méretű, Iznikből származó, fajansz tintatartó a budavári Karmelita épületegyüttes ásatásából. A terület a török hódoltság alatt a budai pasa palotájának helyszíne volt.

Pénisz alakú palack

A palack egy 17. századi, török kori szemétgödörből került elő, teljesen ép állapotban. Valószínűleg a Német-római Birodalom területén készült. Ital tárolására használhatták.

Tálka (Kína)

Kínából származó, kék-fehér színű porcelántálka. A kora újkori Magyarországra ezek a luxuscikkek főként oszmán-török közvetítéssel jutottak el.

Ló alakú síp

Ló alakot formázó, kerámiából készült síp. A Várkert Bazár Öntőház udvari feltárása során került elő egy török kori szemétgödörből.

Ibrik

Rézből kalapált kancsó S-alakú kiöntőcsővel. Oldalán vésett, stilizált virágdíszek láthatók. Az ibrik a török kori színesfém-művészet egyik jellegzetes formája.

Fülbevaló

Közműfektetés során az Öntőház utcában előkerült arany fülbevaló, amely egy török kori épület omladékában hevert. A foglalatba illeszthető kő hiányzik belőle.

Csésze

Ez az ismeretlen lelőhelyű, 16. századi ezüstcsésze a Balkánról származik, feltehetően török mester keze munkája. A hódoltság korabeli anyagi kultúra kiemelkedő minőségű és szépségű darabja.

Talpastál

Sgrafittodíszes talpastál spirálvonalakkal és stilizált virággal díszítve. A török kor díszkerámiájának különleges darabja.

Francesco Donato dózse zecchinója (Velence)

Francesco Donato dózse zecchinója. A Velencében vert aranypénz 1543–1553 között készült.

Napóra (Nürnberg)

Elefántcsontból készült diptichon-napóra. Az időt az árnyékvető zsinór árnyéka mutatta meg.

Napórás gyűrű

A 16. század elején többféle eszközzel mérték az időt. Ezek egyike ez a bronz gyűrű, mely az adott hónapot és hetet beállítva működött.

Zárszerkezet

Vasból készült, nagy méretű zárszerkezet a Várkert Bazár feltárásából. Egy 15-16. században épült házhoz tartozhatott.

Mellvért

Ívelt formájú, vasból készült mellvért a Várkert Bazár feltárásából. A 15-16. században használták. A középkori és kora újkori hadseregekben igen fontos volt a katonák felsőtestének védelme, a hasi részt sok esetben kovácsolt mellvérttel vagy…

Asztragalosz

Birka ugrócsontjából faragott kockajáték, amellyel a 14-16. században játszhattak. A budai Víziváros területéről került elő.

Könyvtábla sarokveret

A könyvek sarkait a középkorban általában deltoid alakú rézveretekkel látták el, ezzel védve és egyben díszítve a tárgyakat. Jellegzetesek rajtuk a növényi motívumok, áttört díszítések.

Pohár

A budai középkori domonkos kolostor területén végzett ásatáson került napvilágra ez az ezüstpohár. Testét pikkely alakú lemezekből állították össze. Felső szegélye aranyozott, talpszegélyén vésett, leveles ágminta látható.

Majolika padlótégla

A Mátyás-kori budai majolikakészítő műhely terméke ez a hatszög alakú, homokórát ábrázoló padlótégla. Ebbe a csoportba ezen a formán kívül három- és négyszögű darabok is tartoznak, különböző motívumokkal.

Kályhacsempe Mátyás király trónoló alakjával

A többszínmázas kályhacsempe feltehetően Mátyás királyt ábrázolja hosszú hajjal, koronával, palástban, kezeiben jogarral és országalmával.

Majolikakorsó IHS monogrammal (Észak-Itália)

Ez a 15. századi majolikakorsó különleges, ún. krisztogramos medalion díszítéssel készült („YHS”, Jézus nevének rövidítése). A motívum tiszteletének szélesebb körű elterjedése a 15. század elején-közepén következett be.

Kályhacsempe lovagábrázolással

Az ún. „lovagalakos” kályhából származó csempén vágtató lován ülő lovagot ábrázoltak lándzsával, tárcsapajzzsal, sisakkal. A lovag pajzsán és sisakján ábrázolt oroszlán a Habsburg hercegek címereként határozható meg.

Pohár (Loštice)

A morvaországi Loštice a középkori kerámiaművesség jelentős központja, innen származik ez a kőcserép pohár is. A királyi palota területén találták, jellegzetessége, hogy fedője vártornyot ábrázol.

Pecsételt díszű pohár

Rajna-vidékről származó kerámia a 15. század második feléből. Zöld ólommázzal fedett. Külsején bepecsételt, levél alakú díszítések borítják.

Pohár (Velence)

Átlátszó, jó minőségű üvegből fújt pohár, amelyet rátapasztott üvegcseppekkel díszítettek. Velencében készült a 14. században.

Korsó (Kína)

A kínai porcelán választékosságának köszönhetően a 10. század második felétől vált híressé. Ez a szeladonmázas korsó talán ajándékként került a palotába. Füle rovátkolt, testén növényi motívumok láthatók.

Kályhacsempe táncoló alakkal

Szakállas, feltehetően táncoló alakot ábrázoló csempe a 15. század elejéről. A Zsigmond király idejéből származó tárgy barnászöld mázzal borított.

Pohár (Siegburg)

A kőcserép edényeket igen magas hőfokon, 1200-1300°C-on égették ki, azért, hogy a nedvességet egyáltalán ne eresszék át. Készítésük legfontosabb csomópontjai a Rajna-vidéken voltak. Ezen a poháron – a szájperem alatt – szakállas fejet alakítottak ki,…

Gyűrű

A Budavári Palota mellett, a nyugati várkertben egy árokból, újkori törmelékből került elő egy 14. századi kis ezüst fejesgyűrű. A fejrészen a véset Krisztus-szimbólumot, a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikánt ábrázol.

Fújtató

A fújtatók a középkori fémmegmunkálás elengedhetetlen eszközei voltak, ezek segítségével lehetett magas hőmérsékletre felfűteni a kemencéket. Fából és bőrből készültek, a tűztér felé eső végüket pedig általában fém bevonattal látták el.

I. (Nagy) Lajos király aranyforintja

I. (Nagy) Lajos (1342–1382) aranyforintja ajándékként került a gyűjteménybe.

Anjou-liliomokkal díszített ládika

Vörösfenyőből faragott láda, melyet belül selyemmel béleltek, kívül pedig bőrrel vontak be. A külső bőrborításon néhol Anjou-liliomok látszanak.

Zarándok kagyló (Santiago de Compostela)

Fésűskagylóból készült jelvény. A Santiago de Compostelát megjárt zarándokok a kalapjukra vagy köpenyükre erősítették, ezzel igazolták, hogy a zarándokutat sikeresen megjárták.

Anjou-magyar címeres kárpit

A kárpitot a budavári Teleki-palota egyik kútjában tárták fel vizes, iszapos környezetből, amely évszázadokra konzerválta. A 14. századi selyemtaft kárpit az Anjouk kék alapon arany liliomos és az Árpádok vörös-ezüst vágásos címerét ábrázolja rombusz…

KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI GYŰJTEMÉNY

Cím

Gyűjtemény elemei