Elemek böngészése (61 összesen)

  • Gyűjtemény: KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI GYŰJTEMÉNY

VM_REG_1-2015.310.2.jpg
Az Árpád-kor kezdeti időszakában a halottak mellé még sok esetben helyeztek használati tárgyakat, viseleti elemeket vagy ékszereket – jelen esetben ezt a karperecet. Anyaga bronz, a belső magra drótot csavartak, két végén pedig szájuknál…

VM_REG_11-2001.47.jpg
Vörösfenyőből faragott láda, melyet belül selyemmel béleltek, kívül pedig bőrrel vontak be. A külső bőrborításon néhol Anjou-liliomok látszanak.

VM_REG_10-2001.1.1.jpg
A kárpitot a budavári Teleki-palota egyik kútjában tárták fel vizes, iszapos környezetből, amely évszázadokra konzerválta. A 14. századi selyemtaft kárpit az Anjouk kék alapon arany liliomos és az Árpádok vörös-ezüst vágásos címerét ábrázolja rombusz…

VM_REG_4-55.548.jpg
Az előzőhöz hasonló vízöntő edény fejét oroszlánéhoz hasonlóan alakították ki, amelynek a szájából induló kiöntő kígyó alakú. Az oroszlánalak népszerű volt a középkori aquamanilék között.

VM_REG_3-68.1.1.jpg
A középkori aquamanilék vízöntő, víztároló edények voltak; a középkori fémművesség jellegzetes alkotásai. Ezt a tárgyat kutyáéhoz hasonló, háromszögletes fejjel, a homlokon és a szem körül rovátkolt díszítéssel, a nyakon két sorban stilizált…

VM_REG_33-2009.2.20.jpg
Birka ugrócsontjából faragott kockajáték, amellyel a 14-16. században játszhattak. A budai Víziváros területéről került elő.

VM_REG_2-2009.41.1573.jpg
A cserépbográcsok az Árpád-kori kerámiaművesség legjellegzetesebb alkotásai közé tartoznak. Ezek a felfüggeszthető kerámiaedények a szabad tűzhelyen való főzéshez rendkívül praktikusak voltak.

Ez az ismeretlen lelőhelyű, 16. századi ezüstcsésze a Balkánról származik, feltehetően török mester keze munkája. A hódoltság korabeli anyagi kultúra kiemelkedő minőségű és szépségű darabja.

Kis méretű, fehérre égetett asztali edény. Oldalát piros színű, pöttyös festés díszíti. Ez a típus a 13. század végén, illetve a 14. század elején volt népszerű.

VM_REG_12-59.95.1a.jpg
Francesco Donato dózse zecchinója. A Velencében vert aranypénz 1543–1553 között készült.

VM_REG_13-66.47.89.1-4.jpg
A fújtatók a középkori fémmegmunkálás elengedhetetlen eszközei voltak, ezek segítségével lehetett magas hőmérsékletre felfűteni a kemencéket. Fából és bőrből készültek, a tűztér felé eső végüket pedig általában fém bevonattal látták el.

VM_REG_42-2013.160.1.jpg
Közműfektetés során az Öntőház utcában előkerült arany fülbevaló, amely egy török kori épület omladékában hevert. A foglalatba illeszthető kő hiányzik belőle.

VM_REG_15-2017.28.1.1.jpg
A Budavári Palota mellett, a nyugati várkertben egy árokból, újkori törmelékből került elő egy 14. századi kis ezüst fejesgyűrű. A fejrészen a véset Krisztus-szimbólumot, a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikánt ábrázol.

VM_REG_38-51.350a.jpg
I. (Nagy) Lajos (1342–1382) aranyforintja ajándékként került a gyűjteménybe.

Rézből kalapált kancsó S-alakú kiöntőcsővel. Oldalán vésett, stilizált virágdíszek láthatók. Az ibrik a török kori színesfém-művészet egyik jellegzetes formája.

VM_REG_49-60.1.1.jpg
A török kori ezüst írókészlet két részből áll: egy kiszélesedő, középrészű tintatartóból és egy hosszú tolltartóból. Az egyszerűbb kivitelű példányok rézből is készülhettek.

VM_REG_24-51.2212.jpg
Az ún. „lovagalakos” kályhából származó csempén vágtató lován ülő lovagot ábrázoltak lándzsával, tárcsapajzzsal, sisakkal. A lovag pajzsán és sisakján ábrázolt oroszlán a Habsburg hercegek címereként határozható meg.

VM_REG_27-51.2146.jpg
A többszínmázas kályhacsempe feltehetően Mátyás királyt ábrázolja hosszú hajjal, koronával, palástban, kezeiben jogarral és országalmával.

VM_REG_17-52.3166.jpg
Szakállas, feltehetően táncoló alakot ábrázoló csempe a 15. század elejéről. A Zsigmond király idejéből származó tárgy barnászöld mázzal borított.

VM_REG_48-2017.164.1.jpg
A József nádor téren, 17. századi muszlim temetőből előkerült, karneolból faragott, csiszolt fejesgyűrű. A halott a jobb kéz kisujján viselte egy másik, ugyanilyen anyagból és technikával készített, kisebb méretű gyűrű mellett.

VM_REG_8-2012.130.1-16.jpg
A vízivárosi Csónak utcában végzett feltárás során került elő a 13. század második felére keltezhető kincslelet, amelyet egy kis, a korábbi használat során foltosra égett kerámia bögrébe rejtettek. A 14 darab egyforma ezüstdenárt, IV. Béla király…

VM_REG_31-2003.4.1.jpg
A könyvek sarkait a középkorban általában deltoid alakú rézveretekkel látták el, ezzel védve és egyben díszítve a tárgyakat. Jellegzetesek rajtuk a növényi motívumok, áttört díszítések.

VM_REG_18-51.1318.jpg
A kínai porcelán választékosságának köszönhetően a 10. század második felétől vált híressé. Ez a szeladonmázas korsó talán ajándékként került a palotába. Füle rovátkolt, testén növényi motívumok láthatók.

VM_REG_9-53.717.jpg
A palotában talált lábas jól jelzi a korabeli fazekasság és kézműipar fejlettségét, erre utal a zöld máz. Kihajló nyelének végét állatfej-formára alakították.

VM_REG_44-2013.141.4.jpg
Ló alakot formázó, kerámiából készült síp. A Várkert Bazár Öntőház udvari feltárása során került elő egy török kori szemétgödörből.

VM_REG_32-51.2658.jpg
A középkori budai királyi palotából előkerült kis kerámiaszobor Németországban készült. A Madonnát ábrázolja, karjában a kis Jézussal. Valószínűleg házi oltár része lehetett.

VM_REG_28-99.119.2.jpg
Festett itáliai majolika tál, amelyet a vőlegény adományozott menyasszonyának. Sok esetben a házasulandó nemes családok címerét festették rá – itt egy fiatalembert ábrázol kalapban, galléros kabátban. Az oldalfalát is gazdagon díszítették.

VM_REG_29-51.866.jpg
A Mátyás-kori budai majolikakészítő műhely terméke ez a hatszög alakú, homokórát ábrázoló padlótégla. Ebbe a csoportba ezen a formán kívül három- és négyszögű darabok is tartoznak, különböző motívumokkal.

VM_REG_25-2014.48.1.jpg
Ez a 15. századi majolikakorsó különleges, ún. krisztogramos medalion díszítéssel készült („YHS”, Jézus nevének rövidítése). A motívum tiszteletének szélesebb körű elterjedése a 15. század elején-közepén következett be.

VM_REG_34-2014.42.200.jpg
Ívelt formájú, vasból készült mellvért a Várkert Bazár feltárásából. A 15-16. században használták. A középkori és kora újkori hadseregekben igen fontos volt a katonák felsőtestének védelme, a hasi részt sok esetben kovácsolt mellvérttel vagy…

VM_REG_37-52.737.jpg
Elefántcsontból készült diptichon-napóra. Az időt az árnyékvető zsinór árnyéka mutatta meg.

VM_REG_36-52.725.jpg
A 16. század elején többféle eszközzel mérték az időt. Ezek egyike ez a bronz gyűrű, mely az adott hónapot és hetet beállítva működött.

VM_REG_23-51.2306.jpg
A középkori fűtőberendezések közül az egyik legjellegzetesebb talán az ún. „lovagalakos” kályha. Az oromcsempék a kályha felső részén kerültek elhelyezésre. Az itt bemutatott példányon hosszú ruhájú, kezeiben címerpajzsokat tartó angyalalakot…

VM_REG_21-51.739.jpg
Rajna-vidékről származó kerámia a 15. század második feléből. Zöld ólommázzal fedett. Külsején bepecsételt, levél alakú díszítések borítják.

VM_REG_46-2007.6.1.jpg
A palack egy 17. századi, török kori szemétgödörből került elő, teljesen ép állapotban. Valószínűleg a Német-római Birodalom területén készült. Ital tárolására használhatták.

VM_REG_30-67.6.1.jpg
A budai középkori domonkos kolostor területén végzett ásatáson került napvilágra ez az ezüstpohár. Testét pikkely alakú lemezekből állították össze. Felső szegélye aranyozott, talpszegélyén vésett, leveles ágminta látható.

VM_REG_22-52.796.jpg
A morvaországi Loštice a középkori kerámiaművesség jelentős központja, innen származik ez a kőcserép pohár is. A királyi palota területén találták, jellegzetessége, hogy fedője vártornyot ábrázol.
Kimeneti formátumok

atom, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2