Elemek böngészése (61 összesen)

Ez az ismeretlen lelőhelyű, 16. századi ezüstcsésze a Balkánról származik, feltehetően török mester keze munkája. A hódoltság korabeli anyagi kultúra kiemelkedő minőségű és szépségű darabja.

A cserépbográcsok az Árpád-kori kerámiaművesség legjellegzetesebb alkotásai közé tartoznak. Ezek a felfüggeszthető kerámiaedények a szabad tűzhelyen való főzéshez rendkívül praktikusak voltak.

Birka ugrócsontjából faragott kockajáték, amellyel a 14-16. században játszhattak. A budai Víziváros területéről került elő.

A középkori aquamanilék vízöntő, víztároló edények voltak; a középkori fémművesség jellegzetes alkotásai. Ezt a tárgyat kutyáéhoz hasonló, háromszögletes fejjel, a homlokon és a szem körül rovátkolt díszítéssel, a nyakon két sorban stilizált…

Az előzőhöz hasonló vízöntő edény fejét oroszlánéhoz hasonlóan alakították ki, amelynek a szájából induló kiöntő kígyó alakú. Az oroszlánalak népszerű volt a középkori aquamanilék között.

A kárpitot a budavári Teleki-palota egyik kútjában tárták fel vizes, iszapos környezetből, amely évszázadokra konzerválta. A 14. századi selyemtaft kárpit az Anjouk kék alapon arany liliomos és az Árpádok vörös-ezüst vágásos címerét ábrázolja rombusz…

Vörösfenyőből faragott láda, melyet belül selyemmel béleltek, kívül pedig bőrrel vontak be. A külső bőrborításon néhol Anjou-liliomok látszanak.

Az Árpád-kor kezdeti időszakában a halottak mellé még sok esetben helyeztek használati tárgyakat, viseleti elemeket vagy ékszereket – jelen esetben ezt a karperecet. Anyaga bronz, a belső magra drótot csavartak, két végén pedig szájuknál…